Címke archívum: anatómia

A fájdalom természete

A fájdalom ellen minden nap küzdünk: megelőzzük, gyógyszerekkel csillapítjuk, kezeljük, miközben észre sem vesszük a szervezetünk védelmében játszott fontos szerepét.

Kétarcúságát jól mutatja, hogy fájdalom nélkül, de abban hosszan kínlódva is életünket veszthetjük. Legyen akár lüktető, sajgó, vagy szúró a kín, mindenképpen jelez valamit: arra késztet, hogy felismerjük, szervezetünkben probléma lépett fel, és tegyünk ellene valamit. Ha nem fájna, ahogy megégetjük az ujjunkat, addig tartanánk a forró helyen, míg súlyos sérüléseket szenvednénk, ha a begyulladt vakbél jelezne, nem fordulnánk orvoshoz. Csupán a fájdalom maga, nem tesz jót szervezetünknek, hiszen stresszreakciót vált ki, hosszú távon pedig az agyat is károsítja.

Komoly Sámuel neurológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, a tartós fájdalom hatásairól így beszélt: „A fájdalomról azt gondoljuk, hogy hasznos, mert védi a szervezetet a betegségektől, vagy figyelmeztet a belső szervek működési zavaraira. Ez azonban nem teljesen igaz: létezik jó, hasznos, illetve rossz, haszontalan típus is. A fájdalmak nagy része fölösleges, kóros, és esetenként nincs biológiai jelző szerepe sem. Természetesen ez alól kivételt jelent a testi eredetű fájdalom, ami lehet szervi, illetve zsigeri, de létezik idegi eredetű fájdalom is. Az ilyen típusú fájdalmak kivetülhetnek, mint az arcidegzsába esetén, mikor az ideggyök sérülése miatt az egész arcot elborítja a fájdalom, és könnyen krónikussá válhatnak, azaz három hónapnál tovább eltartanak – akár több évtizeden át.
Akármilyen eredetű is legyen, a fájdalmat meg kell szüntetni, mert ha krónikussá válik, az az agyi fájdalomfeldolgozó központok korai öregedéséhez vagy sorvadásához vezethet. Már két évnyi folyamatos fájdalom után is térfogatbeli eltérések mérhetők, s bizonyos agyterületek akár tíz évvel is öregebbek (zsugorodottabbak) lehetnek valós biológiai koruknál. Sajnos pont azon agykérgi területek zsugorodásáról van szó, melyek részei szervezetünk belső fájdalomcsillapító rendszerének – ha ezt károsítja maga a fájdalom, akkor a fájdalomtűrő képesség jelentősen lecsökken, ugyanazt a fájdalom-ingert erősebbnek érzi a beteg.”

A kínzó fájdalom mindezek mellett akár a személyiség megváltozását is okozhatja, hiszen maga a sajgás nem marad reakció nélkül – ezt szinte mindannyian tapasztaltuk már, és tudjuk, mit jelent a megfelelő fájdalomcsillapítás.

„A heveny fájdalomra elsősorban egyfajta agresszióval reagálunk, ami arra irányul, hogy a forrását megszüntessük, ez pedig azonnali magatartásváltozást okoz. A tartós testi fájdalom miatt ezek az elhárító folyamatok állandósulnak, megváltozik a viselkedés, fájdalomszemélyiség alakulhat ki, a betegek nem mernek utazni, házastársi kapcsolatok mennek tönkre, az esetek közel felében depresszió alakul ki, mely tovább csökkenti a fájdalomtoleranciát.A fájdalmat mindenképpen csillapítani kell, legyen bármilyen eredetű. A testi típusnál természetesen a vizsgálatokkal ki kell deríteni, mi okozza, s az okot megszüntetni. Vizsgálatok nélküli elnyomásának ugyan megvan a veszélye, hiszen így az esetlegesen gyógyítható okot találjuk meg, de vannak olyan esetek is, amikor a fájdalom eredetét nem lehet kideríteni, vagy a betegséget nem lehet orvosolni (például áttétes rákos folyamat), ilyenkor a legfontosabb feladat a beteget fájdalommentessé tenni. Fontos tudni, hogy az idegrendszeri károsodással magyarázható fájdalmak csökkentésére a szokásos fájdalomcsillapítók nem alkalmasak, ilyen esetekre speciális gyógyszerek állnak rendelkezésre” – tudtuk meg  a neurológus professzortól.

Szerző: F. Zs.
Forrás: http://www.ng.hu/Tudomany/2014/10/ellenseg_vagy_jo_barat

Pain-Management

Arthrosis – az ízületek elkopása



Az arthrosisn lényege a kötőszövetek, porcok kóros elfajulása, melynek következtében az ízületekben kopások és egyidejűleg meszes felrakódások, „csőrök”, „kapcsok” jönnek létre. A kor előrehaladtával a porcok anyagcseréje lelassul, rugalmasságuk csökken. Ha mindehhez túlterhelés, elhízás, statikai vagy tartáshiba, esetleg sérülés is társul, az ízületekben fájdalom, mozgáskorlátozottság alakul ki.


Az elváltozás bármelyik ízületet érintheti, leggyakoribb azonban a gerinc betegsége. A felegyenesedés, két lábon járás miatt ugyanis testünk egész terhe gerincünkre nehezedik. Túlterhelés, tartáshiba vagy rossz mozdulat esetén megbomlik a csontok, ízületek, izmok és idegek kényes egyensúlya, az izmok megfeszülnek, görcsbe rándulnak, és kialakul a nyaki, hát- vagy derékfájdalom. Hasonlóan nagy megterhelésnek vannak kitéve az alsó végtag nagyízületei (csípő, térd) is.



Kép

Okok

Az arthrosis, az ízületek leggyakoribb elváltozása tehát voltaképpen nem más, mint az ízület elkopása. Az ízületi porc kopása számos ok miatt megindulhat:


– Előfordul, hogy egy rossz mozdulat, baleset, sérülés miatt bevérzik a porc (pl. ha térdre esünk, megsérülhet a térdkalács), és ez a bevérzés indítja meg a kóros folyamatot.

– Kopáshoz vezet az is, ha a porc elsősorban genetikai okok miatt gyengébb, kevésbé ellenálló. 

– A betegséget leggyakrabban az ízületek túlzott vagy helytelen, egyoldalú terhelése okozza. 

– Túlterhelést okoz a nehéz fizikai munka, a sport – különösen ha megfelelő bemelegítés nélkül végzik, ill. túlzásba viszik. 

– A helytelen tartás, a hibás állás, görnyedt ülés szintén egyes ízületek egyoldalú terheléséhez vezet. 

– A túlsúly is nagymértékben fokozza a kopás kockázatát, hiszen a súlyfelesleg az ízületek folyamatos túlterheléséhez vezet. 
A túlterhelés következtében romlik az ízület vérellátása. Ezért nem termelődik elegendő mennyiségű ízületi nedv, vagy a kiválasztott folyadék túlságosan híg. Ennek következtében a porcok sem jutnak hozzá a számukra szükséges tápanyagokhoz, így érdessé és szálkássá válnak. Az igénybevétel során kisebb részek ledörzsölődhetnek, ami meglehetősen nagy fájdalmat okoz. 


Magyarországon az 50 évesnél idősebb embereknek igen nagy része szenved arthrosisban, elég csak egy pillantást vetni a reumatológiai rendelők zsúfolt várószobáira.



Tünetek

Az arthrosis legfontosabb tünete az ízületi fájdalom, mely eleinte mérsékelt, csak nagyobb megterhelés esetén jelentkezik, és nyugalomban rendszerint megszűnik. 
A folyamat előrehaladtával a fájdalom kiváltásához egyre kisebb terhelés elegendő, sőt súlyos esetben már nyugalomban sem szűnik meg. Előfordulhat, hogy a beteg éjszakai nyugalmát is megzavarja: a fájdalom kialakulásához ilyenkor elegendő, ha egyik oldaláról a másikra fordul. 
A betegek másik része arról panaszkodik, hogy ízületeik „berozsdásodnak”. Ez azt jelenti, hogy hosszabb ideig tartó ülést, fekvést követően a mozgás főként kezdetben, induláskor okoz fájdalmat, s a panaszok az ízületek óvatos kimozgatásakor fokozatosan enyhülnek. Azaz az első néhány lépés a legfájdalmasabb, ezután az ízület „bejáródik” és egyre kevésbé fáj. Súlyos kopás esetén a járás során ismét fellép a fájdalom, és emiatt meg kell állni, a mozgást meg kell szakítani. Az idő előrehaladtával a beteg ízület egyre merevebbé és mozgásképtelenebbé válik, csontkinövés, duzzanat, deformitás is kialakulhat.

A leggyakoribb elváltozások az alsó végtag, valamint a gerinc ízületeit érintik. Gerincoszlopunk tesz egyenessé és mozgékonnyá minket. Biztosítja tartásunkat, állóképességünket, de egyúttal rugalmas alkalmazkodásunkat is. Ezt a sokrétű és bonyolult feladatot azért képes megvalósítani, mert anatómiai felépítésében a szilárd csigolyák és a rugalmas porckorongok váltogatják egymást. A rugalmas mozgás érdekében a csigolyák sok, kisebb-nagyobb ízülettel kapcsolódnak egymáshoz. Ezeken az ízületeken előfordulhatnak kopások, felrakódások, melyek különböző mértékű panaszokat, fájdalmat okozhatnak.

Fontos tudni azonban, hogy a röntgennel igazolható anatómiai elváltozások és a fájdalom egyáltalán nem mutatnak szoros összefüggést egymással. Előfordul, hogy igen heves fájdalmak esetén minimális röntgeneltérés található. De ennek az ellenkezője is lehetséges: súlyos gerincelváltozás derülhet ki mintegy véletlenül, mellékleletként, ami a betegnek semmiféle problémát nem okoz. Ha stressz, feszültség következtében az izmok megfeszülnek, a kisfokú gerincelváltozás is súlyos, alig elviselhető fájdalmakat okozhat.

A gerincbetegség egyik legsúlyosabb formája, a porckorongsérv leggyakrabban az ágyéki gerincszakaszon fordul elő. Fokozott terhelés esetén a porckorongok is ellapulhatnak, elveszíthetik rugalmasságukat. Ha a porckorong külső rétegét alkotó rostgyűrű elszakad, akkor a porc belsejében található kocsonyás mag kitüremkedik, és nyomást gyakorol a kilépő idegekre. Heves fájdalom lép fel, mely az idegpályákból kisugárzik a comb, a lábszár mentén egészen a lábfejig. Ilyenkor isiászról („ülőidegzsába”) beszélünk. A fájdalmak gyakran olyan erősek, hogy akár gerincműtétre is sor kerülhet. 



Megelőzés


A már kialakult kopást visszafordítani nem lehet, ezért igen fontos a megelőzés. Éppen ezért mozogjunk, ússzunk, tornázzunk eleget. Az erős, teherbíró hátizmok segítségével megelőzhetjük a gerincpanaszokat. (Vigyázat: a ritkán, esetlegesen, de akkor aztán teljes erőbedobással, „végkimerülésig” űzött sport balesetveszélyes, és inkább ártalmas, mint hasznos.) Szabaduljunk meg súlyfeleslegünktől. 
Ülőmunka esetén nagyon fontos, hogy jól válasszuk meg azt a széket, amin a nap folyamán órákat ülünk. Fontos, hogy az ülőmagasság, a támla dőlésszöge állítható legyen, hogy kellőképpen megtámassza hátunkat. A munka szünetében, lehetőleg naponta többször mozgassuk meg gerincünket.
Éjszaka feküdjünk laposan, kerüljük a nagypárnát. Fekhelyünk ne legyen se túl puha, se túl kemény, ügyeljünk a megfelelő rugózásra. 
A visszatérő panaszok megelőzésében a gyógytornának, az úszásnak és a masszázsnak is jelentős szerepe lehet.

Akut panaszok csillapítása


Fennálló panaszok esetén a beteg aktuális állapota szerint választunk kezelési módszert. Legfontosabb cél a fájdalomcsillapítás és a mozgáskorlátozottság oldása. 
A javulás gyorsítása, a mellékhatások elkerülése érdekében rendszerint komplex kezelést kell választani.

Az arthrosisos fájdalmak csökkentésében nagy szerepe van a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszereknek. Ezeket a gyógyszereket lehet alkalmazni helyileg kenőcs vagy tapasz formájában. Ebben az esetben bőrön keresztül szívódnak fel, és mellékhatástól nem kell tartani. Nagyobb fájdalmak esetén ezeket a gyógyszereket tabletta formájában írja fel az orvos, azonban ilyenkor gyomorpanaszok jelentkezhetnek, mivel ezek a gyógyszerek izgathatják a gyomor-bél rendszer nyálkahártyáját, és akár fekélyt, sőt gyomorvérzést is okozhatnak. Az utóbbi években a terápiás paletta kiegészült porcképző szerekkel és az ízületi folyadékhoz hasonló nagy viszkozitású anyagok helyi alkalmazásával.

A kezelést szinte mindig ki kell egészíteni a csaknem mellékhatásmentes fizioterápiás eljárások, elektromos kezelések alkalmazásával. Jelentős fájdalomcsillapító hatást lehet elérni borogatásokkal, pakolásokkal is. Igen fontos a gyógytorna, a masszázs, a fürdőkezelés. A gyógyvizek egy része ugyanis igen jó hatásfokkal enyhíti az ízületi panaszokat. (Előfordul, hogy a kúra első napjaiban a panaszok erősödnek, és csak a kúra befejezésekor enyhülnek.) Ezenkívül a vízben végzett torna során a gravitáció kikapcsolásával lehet az ízületet mozgatni és helyreállítani a kiesett mozgásokat. 
Súlyos esetben, ha konzervatív módszerekkel (gyógyszerek, torna, fizioterápia) nem sikerül megfelelő javulást elérni, s nagyfokú a fájdalom és a mozgáskorlátozottság, akkor szükségessé válhat a műtéti kezelés: egyes ízületek (elsősorban térd és csípő) kicserélése, műízülettel (protézis) történő helyettesítése.

Dr. Valló Ágnes

Forrás: Láz és fájdalom, Ha a beteg kérdez…/Galenus

A gerinc betegségei

A nyak-, hát-, és derékfájdalmak egy része nem a gerinc hibás szerkezetében, hanem annak hibás használatában rejlik. A jó statika, a helyes testtartás, az izmok szimmetriája, a jó terhelési viszonyok kialakítása a gerinc panaszok megelőzését célozzák.Drámai tüneteket produkálhat egyszerű izomrövidülés, izomfeszülés is. Egy megrövidült, spasztikus izom igenis tud fájni. Az izomeredetű gerincfájdalmakat igen gyorsan, nyom nélkül lehet gyógyítani, speciális,  személyre szabott, ízületstatikai gyógytorna programmal.

A hátfájás, derékfájás hátterében egyéb degeneratív mozgásszervi elváltozások, sőt egyéb belgyógyászati betegségek is állhatnak, ezért körültekintő vizsgálatra van szükség.

1. Degeneratív elváltozások:

Spondylosis – jellegzetes röntgentünetekkel, a csigolya közötti rések beszűkülésével, a zárólemezek egyenetlenségével, osteophyta azaz csőrképződéssel (kapocs-, hídképződéssel) a szalagrendszer elmeszesedésével járó degeneratív elváltozás, aminek enyhébb változata tünetmentes is lehet, súlyosabb változata gerincsérvhez hasonló tüneteket is produkálhat.
Spondylarthrosis – a csigolyák közötti kisízületek kopása (arthrosis), hátfájást, derékfájást okoz
Discopathia – porckorong  degeneratio okozta (discogen) fájdalom
Discus hernia – a porckorong rostos gyűrűjének (annulus fibrosus) részleges vagy teljes átszakadása, a benne lévő kocsonyás anyag (nucleus pulposus) előboltosulása. Jellegzetesebb tünetei: az érintett terület fájdalma, mozgáskorlátozottsága, kényszertartás (antalgiás tartás), a komprimált ideggyöknek megfelelően kisugárzó fájdalom (végtagba, herébe) illetve zsibbadás, érzéskiesés, sőt ritkábban a keresztcsonti ideg vagy az L5 csigolyánál levő szakasz teljes elszorítása (Cauda syndróma) bénulással járhat. Ma már a gerincsérvet (nagyon súlyos eseteket leszámítva) McKenzie terápiával műtét nélkül lehet gyógyítani.

2. Veleszületett szerkezeti eltérések:

Ékcsigolya, félcsigolya – hátfájás, derékfájás hátterében állhat
Sacralisatio – az  L5 csigolya részben vagy teljesen a keresztcsontoz, csontosodik. A teljes csontosodás általában nem okoz panaszt, a részleges csontosodás okozhat derékfájdalmat.
Lumbalisatio – a keresztcsont első szegmentuma részben vagy egészben nem csontosodik össze a keresztcsonttal. Mozgásra, terhelésre jelentkező fájdalmat okozhat a deréktájon.
Spina bifida (csigolyaív záródási zavar) – az  L5 csigolyaív záródási zavara derékfájás hátterében állhat.
Spondylolysis – csigolyaív legvékonyabb részén a csont folytonossága megszakad (csigolyaív szakadás). Ez lehet veleszületett, vagy szerzett, ami a lumbalis gerinc extrém mértékű előre vagy hátrahajlására jöhet létre. Személyre szabott speciális gyógytornával a derékfájdalom megszüntethető.
Spondylolysthesis – Kétoldali csigolyaív szakadás és csúszás is egyben. Lehet veleszületett és szerzett (extrém megterhelés, extrém sport, szakszerűtlen sportolás). A fájdalmat az instabillá vált gerincszakasz, illetve a gerinc körüli izomzat túlterhelése okozza. A kórkép legfontosabb kezelési módszere a gyógytorna.

3. Fedőlemez (a csigolyák zárólemeze) károsodások:

Scoliosis (gerincferdülés) – gyógytornakezelés nélkül igen nagy fájdalmat okozhat a háti vagy ágyéki szakaszon. Schroth terápiával igen hatékonyan kezelhető.
Scheuermann kór – a csigolyák zárólemezének enchondralis csontosodási zavara, amelynek következtében az érintett szakaszon a csigolyák előrefelé ék alakúvá válnak. Rendszerint a háti csigolyákat érinti, ahol jellegzetes, fokozott háti kyphosis jön létre, de ritkábban az ágyéki szakaszon is jelentkezhet, Az érintett csigolyák területén a gerinc mobilitása csökken, hát -, illetve derékfájdalmat okozva. Schroth therápiával igen hatékonyan kezelhető.

4. Anyagcsere zavar okozta:

Osteomalacia (csontlágyulás) a kórkép gyerekkori megjelenési formája: rachitis (angolkór) – A D vitamin csontképző hatásának elégtelensége miatt létrejövő generalizált csontbetegség. A betegség következtében a csont minősége megváltozik, a csont ásványi anyag tartalma csökken, a szerves anyag részaránya pedig nő, ennek következtében statikus terhelésre a csont deformálódik.
Osteoporosis (csontritkulás) – az osteoporosis klinikai jelentősége a csonttörés rizikójának megnövekedése. A szűrővizsgálatok jelentősége döntő fontosságú, hiszen a csontritkulásnak legtöbbször csak akkor vannak tünetei, amikor már 30 százalékos a csonthiány. A csontritkulás, a közhiedelemmel ellentétben nem csak az idősebb női korosztályt érinti! A rendszeres mozgás, torna, gyógytorna megelőzés és kezelés szempontjából is elsődleges.

5. Gyulladásos betegségek, okozta hátfájás vagy derékfájás:

Focalis (góc okozta) infectiót követő spondylarthritisek – igen gyakran állnak a hát illetve derékfájdalom hátterében. Előzetes laborvizsgálat után a góctalanítás a legfontosabb teendő.
Valódi rheumás lázhoz tartózó arthritises részjelenségek

7. Autoimmun betegségek, okozta gerincfájdalom:

Rheumatoid arthritis (RA) – krónikus, progresszív, változatos tüneteket mutató, ízületi deformitásokkal járó kötőszöveti gyulladás. Az utóbbi évek immunológiai kutatása lehetővé tette a kórkép alaposabb elemzését, egyes esetekben a betegség gyógyítását. Bázis terápia, biológiai terápia, illetve a gyógytorna a leghatékonyabb kezelési módszere
Bechterew-kór (SPA) – a gerinc autoimmun eredetű gyulladásos betegsége, amelynek következtében a csigolyaközti kisízületek, és borda-csigolyaközti ízületek összecsontosodása és a szalagok elmeszesedése révén a végállapot a gerinc teljes elmerevedése, a lézésfunkció romlása, a vitálkapacitás csökkenése. A gyulladáscsökkentés mellett a betegség leghatékonyabb kezelési módszere a Bechterew-gyógytorna, légzőtorna.

8. Egyéb, belgyógyászati betegségek, okozta hátfájás és derékfájás:

Tüdőbetegség okozta hátfájás
Szív- és keringési rendszer okozta hátfájás
Tumorok, metastatikus carcinomák okozta hát- és derékfájdalom
Nőgyógyászati elváltozások, kismedencei folyamatok, okozta gerincpanaszok,
Urológiai betegségek, okozta derékfájás
Egyéb,(máj, epe, emésztési zavarok, bélpanaszok, stb.) belgyógyászati betegségek, okozta fájdalom

 

Írta: Székely Réka
Forrás: http://www.gyogytorna-gyogytestneveles.hu