Sport és jóga?

Bár sokan vitatják, hogy a jóga fizikai gyakorlása tekinthető-e egyfajta sportnak, abban egyetért a legtöbb tapasztalt jógaoktató, hogy az ászanák helyes tanításához ugyanazok az ismeretek is szükségesek, mint bármely más testedzéshez: anatómia, edzéselmélet, prevenció és rekreáció alapismeretek, felnőttoktatás alapjai, stb.

Mivel Magyarországon a jóga nem hivatalos szakma, ezért sok jógaoktató végez OKJ Sportoktató képzést, mert enélkül nem is tarthatna foglalkozásokat például fitneszteremben vagy wellness központban. Kifejezetten jógaoktatók számára állítottunk össze egy gyorsított tanfolyamot, ahol a szükséges ismeretek megszerezhetők:

http://www.mandalajoga.hu/okj_sportoktato.htm

Jógikus életszemlélet

A világ jógikus megközelítésére jellemző, hogy nem törekszik gondolati konstrukciók, vagy elméleti rendszerek építésére, inkább a közvetlen tapasztalást, a tiszta érzékelést tűzi ki célul. Nem általánosít és kategorizál, hanem megfigyel és egyszerűsít. A jógi erőfeszítései arra irányulnak, hogy benyomásairól lebontsa az asszociációkat, és ítélkezés, értékelés nélkül legyen képes szemlélni a történéseket. Célja nem egy külső vagy belső valóság feltérképezése és ezáltali uralása, nem domináns, irányító jellegű szerepre törekszik, hanem saját elméjének megfigyelésével kíván eljutni a tudat gyökeréhez, ahol minden gondolat, érzés és érzet csírája keletkezik. Kiindulási gondolata, hogy a tapasztalati valóság az egyetlen olyan tárgy, amely vizsgálódásra alkalmas, méghozzá annak tiszta, asszociációktól és előítéletektől mentes formájában.

Minden képzet, következtetés és gondolati struktúra sokkal többet árul el az ezeket megalkotó egyénről és annak
kulturális hátteréről, mint a valós eseményről. A jógi a minket körülvevő és bennünket alkotó világot egy olyan teremtő
folyamat részének tekinti, amely a tudat sajátja. Nem az objektív, a megfigyelőtől független világ hozza létre az őt
megismerni képes elmét, hanem épp fordítva, az elme szüntelen mozgása hozza létre a poláris, időhöz kötött világot. Az elme megismerésének egyedüli célja az lehet, hogy a jógi megismerje annak korlátait, és felülemelkedve rajta a valóságot közvetlenül, tisztán szemlélje.

A jógi legszembetűnőbb karakterjegye, hogy egyfajta céltudatossággal, vagy akaraterővel bír, amely az önátadás,
belefeledkezés képességével párosul. Ezek az erények együttesen teszik lehetővé a számára, hogy tántoríthatatlan
elszántsággal haladjon egy olyan úton, amelynek elsődleges feltétele és egyben célja is a totális ráhagyatkozás egy
mindent átfogó tudatosságra.

Az érzékszervek által közölt ingereknek számos feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy tudatosodjanak. A
legfontosabb kritérium a megfelelő erősség, mivel az egyénileg eltérő ingerküszöb alatt maradó ingerek nem jutnak
a felfogható jelek körébe. A folyamatos, túl erős ingerek hatására az érzékelés tompul, így a figyelem fókuszába
csak a durva, anyagi világ szintjén zajló történések kerülhetnek, és a fi nomabb, magasabb rezgésű folyamatok rejtve
maradnak. A jógi egyik fő célja, hogy figyelmét megedzve, tetszőleges ideig legyen képes a számára felfogható
legfi nomabb ingerek tudatosítására. Ehhez szükség van az érzékszervek tökéletesítésére is, amely célra a jóga
rendszere számos gyakorlati módszert fejlesztett ki.

Az ún. proprioceptív érzékelés képessége teszi lehetővé, hogy észleljük az izmokban, inakban, zsigerekben végbemenő
folyamatokat. A jógi a koncentráció és befelé figyelés gyakorlásával ezeket az érzeteket is egyre finomabb, pontosabb
formájukban képes tudatosítani. Egy újfajta, pontosabb testtudatot fejleszt ki, amely képessé teszi testi funkcióinak
olyan mértékű uralására, amely a modern ember, illetve a tudomány számára teljesen ismeretlen. Nem csupán a
vegetatív idegrendszer számos területének irányítása válhat lehetségessé számára, de a fi zikai történéseknél jóval
finomabb, energetikai csatornák működésének befolyásolására is képessé válhat.

A jóga nem a szenvedés útja. A helyes gyakorlás élvezetes és minden alkalommal katartikus hatású. Felszabadít, megértéshez és megéléshez vezet, megmutatja önmagunk által emelt korlátainkat. Mindenki által járható, praktikus és örömteli, az élet minden szintjét átható út és életszemlélet.

A táplálkozás 5 alapelve

Táplálékunk közvetlenül kihat közérzetünkre, teherbírásunkra, egészségi állapotunkra. Hogy kinek, mikor, mennyit és mit kellene ennie, olyan összetett kérdés, amelyet nemigen lehet rendszerbe foglalni – a különféle táplálkozási rendszerek bizonyos szempontok szerint próbálnak tanácsokat adni, azonban végül mindenkinek magának kell megtalálni a számra aktuálisan megfelelő táplálkozási módot. Jelen írás kereteibe nem fér bele a helyes táplálkozás részletes elemzése, de megfontolásra ajánlunk 5 mindenkire vonatkozó általános szempontot:

• Egyél kevesebbet! – a szervezet optimális működéséhez meglepően kevés táplálék elegendő…
• Csökkentsd az élénkítő élelmiszerek fogyasztását, mint a kávé, alkohol, cukor!
• Csökkentsd a nehezen emészthető (tamaszikus) táplálékok fogyasztását, mint a hús, sajtok, gomba, hagymafélék!
• Fogyassz több nyers zöldséget és gyümölcsöt!
• Kerüld a túlfinomított, valamint a tartósítószert, ízfokozókat tartalmazó élelmiszereket!

Jól alszol?

Alvással töltjük életünk majd egyharmadát, de ez alapvetően befolyásolja ébrenléti állapotunkat is. A késői fekvés és kelés mindenképp kevésbé pihentető, mint a korai, azonban a pontos időpontok már függnek az egyéni adottságoktól, az évszaktól, a kultúrális környezettől, stb. Az alvás hossza is eltérő, de 6-7 óra legtöbbünknek elegendő kell, hogy legyen – az életmód tudatosabbá válásával az alvásigény is csökkenni fog. Az ágy elhelyezése, anyaga, keménysége szintén befolyásolja, mennyire lesz tudjuk kipihenni magunkat.

Sokat javíthatunk az alvás minőségén, ha felkészítjük a testet és az elmét a pihenésre: rövid torna, légzőgyakorlatok, relaxáció, meditáció, a nyugtató hatású gyógynövények, mint a citromfű vagy a levendula – ezek mind oldják a nap folyamán felgyűlt feszültségeket és segítenek az ellazulásban. Lefekvés előtt ne együnk, igyunk, és ne foglalkozzunk olyan dolgokkal, amelyek felkavaróak lehetnek (túl izgalamas film vagy könyv, családi és munkahelyi problémák, stb.)

Amennyiben hasonló egyszerű módszerekkel nem sikerül elérni a megfelelő pihenést, érdemes kikérni szakértő tanácsát!